Amerika

Jóllehet elromlott az automata macskajaj-adagolóm, két tenyérrel a föld fölött járok, mert egy irodalmi folyóirat azzal a megjegyzéssel fogadta el írásom, hogy „egyéni látásmódja” van. Azóta vadászom erre az egyéni látásmódra, ami tényleg létezik, méghozzá egy Bryson nevű pályatársnál, aki hosszú, évtizedekig tartó angliai távollét után tért vissza amerikai házába. Könnyű neki: húsz év múlva rácsodálkozni a világra. Ezért a kolléga könnyen veszi észre, hogy az amerikaiak többsége buta. Kétharmaduknak fogalma nincs, hogy mikor volt a gettysburgi beszéd, s hogy az amerikai polgárháború melyik elnök nevéhez fűződik. Nagyjából ugyanennyien nem tudták, hogy kicsoda Sztálin, Roosevelt, vagy Charles de Gaulle. Negyvenkét százalékuk egyetlen ázsiai országot sem tudott megjegyezni. Ebben az országban tehát elhihető Bob Dole alelnök válasza arra a kérdésre, hogy miről szól a kampánya: A jövőről. Afelé tartunk, mondta a politikus. És tulajdonképpen igaza volt. A helyi uszodában, pletykálja Bryson, huszonkét pontból álló szabályzatot plakátoltak ki, amelyek közt az egyik kedvencem: „Az ugródeszkán fejenként csak egy ugrás engedélyezett.”. És ezt az amerikaiak be is tartják.
Egy amerikai közgazdász, Simon Kusnets, bevezette a GDP-t a gazdasági élet erősségének mérésére, ám pl. O. J.Simpson tárgyalása kétszázmillió dollárral növelte a GDP-t, tudni illik „mindenfajta gazdasági tevékenység” beleszámít, függetlenül attól, hogy pozitív, vagy negatív. Ezért az egyik gazdasági szaklap szerint az amerikai” nemzetgazdaság hőse egy rákban haldokló páciens, aki egy rendkívül költséges váláson ment keresztül.” Nem is csodálkozhatunk a milwaukee-i rendőrkapitány esetén. Helyetteseit kiküldte a reptérre, hogy kutyákkal gyakorolják a robbanóanyag-keresést. El is dugtak két és fél kilót a reptéren, de aztán egyszerűen elfelejtették, hogy hová. Ebben az országban fordult elő, hogy Brooke Shields 1997-ben minden szülői segítség nélkül magyarázta el a riporternek, hogy miért is nem szabad dohányozni: A dohányzás öl. Ha az ember meghal, akkor élete egy nagyon fontos részét veszti el.”
Azt nem tudom, hogy mindebből a megfigyelt gondolatforgácsból hogyan lesz kiérlelt látásmód, de azt ígérhetem, hogyha rájövök, akkor ezt ezeken a hasábokon osztom meg önökkel
Kerekes Tamás
Brill Bryson: Jegyzetek egy nagy országról
Európa Kiadó, Budapest, 308 oldal, kötött, 1900 forint
ISBN 963-07-7257-4